jan
Talán nem mondok túl sok újdonságot azzal, hogy a szorongás és a pánikbetegség ma már valóságos népbetegségnek számít. A hazai lakosság csaknem 20%-át érinti, és sajnos csak kevesen jutnak el vele orvoshoz, pszichológushoz. A pánikbetegséggel – családi érintettség miatt – nekem is volt szerencsém találkozni. Sokan félvállról veszik, vagy elbagatellizálják ezt a betegséget. Pedig tapasztalatból mondom, hogy nagyon súlyosan érintheti az ember hétköznapjait, és segítség nélkül még nehezebb kimászni belőle.
Mivel sokan egyáltalán nem ismerik ezt a betegséget, először is nézzük meg, hogy egyáltalán mi különbözteti meg a sima stresszt a szorongástól vagy épp a pánikbetegségtől.
Tartalomjegyzéket...
Stressz, pánikbetegség vagy szorongás?
Mindenki szorongott már életében valami miatt. Biztosan neked is intenzíven él az élmény, amikor meghallottad a nevedet középsuliban és kihívtak felelni.
Teljesen természetes, ha az ember izgul a vizsgák-, a fellépések-, a dolgozatok vagy épp a randi előtt. Hiszen ezek olyan nem hétköznapi helyzetek, amiket meg kell oldanod.
Ismeretlen szituációban pedig az ember könnyen bepánikol. Mi van, ha megbukok? Mi lesz, ha nem vagyok elég jó? Ezek a kérdések, ez a belső megfelelési kényszer okozza leginkább a szorongást.
Azonban ennek a szorongásnak jól körülhatárolható oka van, és az ember egy idő után feloldódik, majd a szorongás elmúlik. (Vagy, ha valaki picit szívbajosabb, akkor a felelés/randi/dolgozat végén, amikor a kiváltó ok megszűnik, akkor múlik el a szorongás.)
Ezzel szemben, amikor az ember pánikbetegséggel küzd, akkor pánikrohamok teljesen random, véletlenszerű helyzetekben és időpontokban törhetnek rá.
Ezek sokszor olyan súlyosak lehetnek, hogy a pánikrohammal küzdő azt hiszi, szívrohamot kapott, de előfordul, hogy ájulással, eszméletvesztéssel is jár.
Fontos megjegyezni, hogy nem minden szorongásos betegségnek ilyen súlyosak a tünetei; ugyanis a szorongásnak több különböző fajtája is van.
A szorongások fajtái
A szorongás, ahogyan a pánikbetegség is, a pszichés zavarok közé tartozik. Ez nem azt jelenti, hogy a pánikbeteg őrült, vagy nem normális, hanem egyszerűen azt, hogy a betegsége pszichés eredetű.
Ilyen szorongásos zavarok egyébként:
- A különböző fóbiák
- A szociális szorongás
- A generalizált szorongás
- Pánikbetegség
A fóbiákról nem írok bővebben, mert nem erről szól a cikk, csak érintőlegesen említem meg. Ilyen például a különböző állatoktól, tárgyaktól, helyektől való, irracionális félelem.
Az agorafóbiában küzdők például nem képesek elhagyni a lakásukat, az arachnofóbiások pedig rettegnek, iszonyodnak a pókoktól. Ha érdekel a téma, akkor a WEBBeteg oldalán találhatsz erre vonatkozó cikket, amit érdemes elolvasni.
Azonban a két különböző szorongást és a pánikbetegséget külön, picit részletesebben is kifejtem.
Szociális szorongás/szociális fóbia
A szociális szorongás vagy másnéven szociális fóbia tulajdonképpen a szégyenlősség, gátlásosság egy sokkal kiterjedtebb formája.
A legtöbben jól ismerjük azt az érzést, amikor egy új társaságba, új munkahelyre kerülve nehezen oldódunk fel. Azonban ez egy idő után, maximum egy-két óra alatt elmúlik, ahogy jobban megismerjük a többieket.
Azonban a szociális szorongással küzdőknél ez másképp működik; sok esetben már a bemutatkozás is gondot okozhat, és nem is múlik el egykönnyen, vagy ha igen, vissza-visszatér.
Tünetei
A tünetek igen szerteágazóak lehetnek, az apróbb elpirulásoktól kezdve egészen durva panaszok is előfordulhatnak.
- Arcpír
- Kézremegés
- Izzadás
- Gombócérzés a torokban
- Nehéz légzés
- Fejfájás
- Légszomj
- Izommerevség
- Szívdobogás-érzet
Sajnos, ahogy a Semmelweis vonatkozó oldala is rávilágít, sokan nehezen ismerik fel a betegséget, mivel a szülők, hozzátartozók egyszerűen csak szégyenlősnek, visszahúzódónak könyvelik el a betegeket.
Hogyan kezelhető a szociális fóbia?
A szociális szorongás kezelésére gyakran alkalmaznak kognitív viselkedésterápiát.
A terápiák lényege, hogy lépésről lépésre hozzászoktassák a beteget a különböző, félelmet okozó helyzetekhez, miközben megtanulják azt, hogyan kezeljék ezeket a szituációkat.
A generalizált szorongás
Előfordul, hogy az ember időnként aggódik valami miatt, például hogy miből fogja befizetni a csekket, vagy mikor kerül már sorra a kasszánál. A szorongás azonban – ahogy a többi esetben is – addig tart, amíg a szorongást okozó szituáció.
Ha befizettük a számlát, ha végére értünk a végeláthatatlan sornak, akkor a szorongás is eltűnik. Azonban a generalizált szorongásos betegséggel (angolul generalized anxiety disorder – azaz GAD-dal) küzdők esetében szorongás látszólag minden ok nélkül kezdődik – és mivel nincs oka, nem is ér véget.
Jellemző, hogy a GAD-dal küzdők nem is tudják pontosan megmondani, mi miatt és mióta is aggódnak – egyszerűen csak aggódnak.
Ha tudják az okot, és el is múlik, akkor találnak újabb indokot ami miatt szoronganak – legtöbbször őrületbe kergetve ezzel a szeretteiket – még ha nem is tehetnek róla.
Testi tünetei
- Gyakori idegesség
- Nyugtalanság
- Feszültség
- Izomfeszültség
- Különböző alvászavarok, súlyosabb esetben insomnia.
Ebben az esetben is nagyon nehéz a diagnózis, sok esetben ugyanis nem jut el a beteg szakemberhez – hiszen “ő mindig csak aggódik, mindig is ilyen volt”. Pedig szakszerű segítséggel viszonylag hamar, sokat javulhat a beteg állapota.
Hogyan kezelhető a generalizált szorongás?
A GAD hatékonyan kezelhető szorongásoldókkal (benzodiazepinekkel) és antidepresszánsokkal (pl. imipraminnel). Azonban a pszichoterápiás beszélgetések is nagyon eredményesek lehetnek.
Pánikbetegség
A pánikbetegség – a szorongással szemben – nem állandó jellegű, hanem ún. pánikrohamokban jelentkezik. Ez a roham – az előzőekhez hasonlóan – nagyon véletlenszerű lehet. Kialakulhat nagyobb tömegben, zárt helyeken, de akár egyedüllét során is.
Mivel a beteg tart a rohamoktól, ezért sok esetben kíséri szorongás is a betegséget.
A beteg mindennapi életét nehezíti az is, hogy nem mindig ugyanaz a tényező váltja ki, így nem tud rá felkészülni, és nem képes tudatosan elkerülni az efféle helyzeteket.
A pánikbetegség legjellemzőbb tünetei
A roham általában hirtelen veszi kezdetét, és jellemzően 30 perc után múlik el – azonban előfordulhat, hogy a lefolyása akár órákig is eltart.
Az alábbi tünetek közül a legtöbb jellemző a pánikrohamra, de nem feltétlenül mindegyik:
- Kipirulás
- Izzadás
- Remegés/reszketés
- Szapora szívdobogás
- Szédülés
- Hőhullámok
- Menekülési kényszer
- Súlyosabb esetben akár ájulás, eszméletvesztés
CBD olajok
CBD olajok
CBD olajok
CBD olajok
Mi okozza?
Egyelőre nem sikerült megállapítani, hogy pontosan mi okozza. Valószínűleg lehet örökletes probléma, de poszttraumás stressz-szindróma (azaz PTSD) is okozhatja.
Hogyan győzhető le a pánikbetegség és a pánikrohamok?
Kevesen tudják, de gyógyszeres-, és/vagy pszichoterápiával a pánikbetegség kezelhető – annyira, hogy a beteg akár visszatérhet a normális kerékvágásba is.
Segíthetnek-e a CBD olajok a szorongásban, pánikbetegségben szenvedőknek?
Egy 2015 tanulmány szerint a CBD az CB1-receptorral kölcsönhatásba lépve szabályozza a félelmet és a szorongást, azonban ezt embereken sajnos még nem vizsgálták.
Ugyanis a CBD-vel sok, ígéretes kísérlet indult a szorongásra gyakorolt hatásával kapcsolatban, de a legtöbbet sajnos laborban végezték, vagy nem hitelesített. Ennek ellenére vannak olyan kutatások, amik bizakodásra adhatnak okot.
A generalizált szorongással kapcsolatban a CBD olajat patkányokon tesztelték le – sikerrel. A “kísérleti alanyoknál” ugyanis csökkent a szapora pulzus, és a stressz.
Egy másik, 2020-as kutatásban 397 új-zélandi, felnőtt lakos esetében vizsgálták a CBD olaj hatásait a fájdalomra, a rákkal kapcsolatos tünetekre, és a neurológiai panaszokra.
Általánosságban véve a csoport összes tagja az életminőségük javulásáról számolt be.
Azok pedig, akik szorongással küzdöttek, hatékonyabban teljesítették a napi feladataikat, és kevésbé voltak kiszolgáltatva a betegségük tüneteinek. A 397 résztvevő közül 39-en éreztek mellékhatásokat, mint az álmosság érzése, vagy a túl élénk álmok.
Azonban, ami talán meggyőzőbb lehet, az a következő két kutatás.
Az egyikben 72 szorongással küzdő felnőttet vizsgáltak, akiknek egy része napi egyszer 25 mg CBD kapszulát kapott, néhányan pedig 50-, illetve 75 mg-os dózist.
Az első két hónap után a résztvevők jelentős része: 78,1-79,2%-a számolt be arról, hogy javultak a szorongásos tünetei a CBD kapszulák hatására. Azonban a jelentkezők 15,-3-19,5%-ánál rosszabbodtak a tünetek.
Végül, de nem utolsósorban: egy 2018-as tanulmányban önkéntesek jelentkeztek, akiknek a feladatuk az volt, hogy nyilvános beszédet mondjanak. A résztvevők 300 mg-os dózist kaptak az előadás előtt. Mindegyik önkéntes arról számolt be, hogy az előadás előtt csökkent a szorongás, és javultak a kognitív funkciók, valamint a beszédkészségük.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ez már a napi ajánlott dózis fölött van. Ehelyett érdemes kisebb adagokkal – napi 25-40 mg-mal kezdeni, és fokozatosan növelni az adagot. A hatás várhatóan nem lesz azonnali, valószínűleg akár egy hónap is eltelhet, de sokkal biztonságosabb.
Záró gondolatok
A CBD olajok, kapszulák tehát a kutatások szerint, nagy valószínűséggel hatásosak lehetnek a szorongás és a pánikbetegség tüneteinek enyhítésére. Azonban nem helyettesíti a szakszerű konzultációt, sem pedig a gyógyszeres kezelést. Inkább kiegészítő terápiaként alkalmazható, a pszichiáterrel, szakemberrel egyeztetve.
CBD olajok
CBD olajok
CBD olajok
CBD olajok
Hungarian
Jónapot Kívánok!
Azt szeretném megkérdezni, hogy Eliquis vérhígító mellett lehet e használni a cbd olajat vagy kapszulát?
Köszönettel: Peseiné
Kedves Peseiné,
amennyiben vérhígítót szed, mindenképpen kérje ki a háziorvosa véleményét a CBD szedésével kapcsolatban.
Üdvözlettel,
Tamás
Én is szedek újtípusú véralvadásgálót, igaz, Xareltót, de nekem azt mondta a gyógyszerészdoktor, hogy lehet, csak legyen pár óra különbség az olaj és a gyógyszer bevétele között. Így én délben, éves közben veszem be a gyógyszert, az olajat pedig reggeli után, és este, így biztosan sok idő telik el a két szer között. A régi típusú véralvadásgátlóval viszont abszolút ellenjavallt! Én kimondottan emiatt álltam át az újtípusúra, mert mindenképp szedni akartam a cbd olajat.