---

Egy igazán érdekes cikkel készültem, mivel személyes érintettségem is van. Jómagam évek óta küzdök ezzel a megfoghatatlan(nak tűnő) betegséggel, így úgy gondoltam, érdemes utánajárni annak, hogy a CBD olajoknak milyen hatása van

Először is: mi az a hisztamin intolerancia?

Ahhoz, hogy megértsük, mi is az a hisztamin intolerancia, először meg kell ismerni magát a hisztamin nevű vegyületet.

A hisztamin mindenkiben található: benned, bennem és a szomszéd Imre bácsiban is, mivel egy teljesen természetes anyagról van szó. A hisztamin fontos szerepet játszik az idegrendszeri jelátvitelben - épp ezért neurotranszmitterként működik.

Ezenkívül számtalan más, élettani hatással is bír, ugyanis a hisztamin aktiválja a hisztaminreceptorokat - amiből mintegy négy fajtát különböztetünk meg:

• a H1R-t,
• a H2R-t,
• a H3R-t,
• és a H4R-t.

Ezt az aktivilást valahogy úgy kell elképzelni, mint amikor kulccsal beindítod a kocsit: a hisztamin ebben az esetben egy olyan autókulcs, ami négy különböző típusú kocsihoz is jó.

1. A H1-receptorok felelősek az agyi területekért és a simaizomsejtekért. Amennyiben a hisztamin ezt a receptort aktiválja, csalánkiütést, orrfolyást, köhögést és bőrpírt tapasztalhatunk.
2. A H2-receptor a gyomorral áll kapcsolatban, valamint a gyomorsavval, így ezek felelősek a különböző bélrendszeri tünetekért.
3. A H3-receptorok az idegrendszerrel állnak kapcsolatban, ezek szabályozzák az alvást, illetve a táplálékfelvételt.
4. A H4-receptoroknak a gyulladásokkal és az immunreakciókkal kapcsolatban adott válasza jelentős.

A hisztamin egyébként egy tiszavirág életű kis vegyület, mindössze 10-60 percig található meg a szervezetben: így amire szüksége van, tárolja, amire nincs, azt pedig lebontja. Nagy mennyiségben egyébként a hízósejtekben és a bazofil sejtekben termelődik, és raktározódik.

A lebontásért két enzim, a HNMT (hisztamin-N-metil transzferáz) és a DAO (diamino-oxidáz) felelős.

Probléma akkor fordul elő, amikor a szervezetben nem található elég lebontóenzim, ezért a hisztamin "túlcsordul" a szervezetben. Legjobban ezt úgy lehet elképzelni, mint amikor egy poharat túlöntesz, a víz pedig kifolyik. Mivel nincs nyílás a poháron, azonban a vizet folyamatosan öntöd, csak telítődik és telítődik egészen addig, amíg teljesen át nem ázik az egész szoba.

Ahogy ezek alapján sejthető, a vérnek van normál-, közepes-, magas és nagyon magas mértékű hisztaminkoncentrációja is.

• A normál érték: 0,3-1 ng/ml
• Közepes szint: az 1-2 ng/ml, ami túlzott gyomorsav-termelődést okoz
• A magas hisztaminkoncentráció: 2-5 ng/ml közötti értéknél már bőrviszketés, csalánkiütés és ekcéma keletkezik
• A nagyon magas 5 ng/ml fölötti koncentráció már súlyosabb tüneteket, akár anafilaxiás sokkot is előidézhet.

Ahogy láthatod tehát, az ilyen mértékű a hisztamin-túltelítődés toxikussá, sőt veszélyessé is válik, és jelentkeznek a hisztamin intolerancia jellegzetes tünetei.

A hisztamin intolerancia tünetei

A hisztamin intoleranciának nagyon szerteágazó, sokszor nem specifikus tünetei lehetnek.

• Jellemző péládul a bőrpír, illetve a melegség-érzet, ami leginkább hisztamindús ételek fogyasztása után jelentkezik (ezekről picit később is írok lejjebb, részletesen)
• Jellemző még a csalánkiütés, száraz-, töredezett-, ekcémás-, pikkelysömörös bőr, illetve hólyagok
• Előfordulhat rosacea, akné
• Jelentkezhetnek bélpanaszok, mint például puffadás, diszkomfort-érzet, hasmenés vagy épp székrekedés
• Lehetséges hányinger, hányás, gyomorsav illetve reflux
• Jellegzetes allergiás tünetek is lehetnek, mint az égő szem, kaparó torok, torokváladék, tüsszögés, illetve orrdugulás
• Lehetséges alvászavar, éjszakai izzadás
• Gyakori tünet a fejfájás, a migrén és a ködös-agy érzése, valamint szédülés

A neurológiai jellegű tüneteket valószínűleg a HNMT-hiánya okozza, a többi tünetért pedig a DAO-enzim hiánya tehető felelőssé.

A kérdés már csak az: mi okozza a bontóenzimek csökkenését?

Mint számos más betegség esetén, úgy a választ itt is az egyensúly felbomlásában kell keresni. Habár pontos kutatások ezzel kapcsolatban még nincsenek, feltételezhető, hogy a bél károsodása miatt csökkent DAO-enzim okozza a hisztamin intoleranciával kapcsolatos tüneteket.

Igen ám, viszont ezt a bélkárosodást számtalan dolog okozhatja.

A hisztamin intolerancia okai

Egyelőre még vizsgálják, hogy létezik-e genetikai úton örökölhető hisztamin intolerancia. Vélhetően nem, azonban bizonyos kutatások arra engednek következtetni, hogy egyes embereknél genetikai adottságból fakadóan alacsonyabb a hisztaminbontó enzim szintje.

A hisztamin intoleranciát ezenkívül okozhatja még:

Ételallergia, intolerancia

• Gluténérzékeznység (cöliákia)
• Nem-cöliákiás gluténérzékenység
• Tejfehérje-, illetve laktózérzékenység, laktóz intolerancia
• Fruktóz intolerancia
• Malabszorpció
• Társbetegségek, például IBD (gyulladásos bélbetegség), IBS (irritábilis bél szindróma), SIBO (kontaminált vékonybél szindróma)
• Egyéb ételintoleranciák-, és allergiák

Vitamin-, és ásványianyag-hiány

• Alacsony C-, B1-, B2-, B6-, B-12-vitamin szint
• Alacsony cink, réz, illetve szelén szint

Gyógyszerek

• Antibiotikumok,
• Antihisztaminok,
• Antacidok,
• Egyes fogamzásgátlók

Helytelen életmód

• Túl sok zsíros-, cukros étel
• Túlzásba vitt alkoholfogyasztás és dohányzás
• Túl sok mozgás
• Túl kevés mozgás
• Túl sok stressz, szorongás
• Ízületi gyulladások, amelyek gyulladásos gócpontot képeznek
• Fogínygyulladások, szintén gyulladásos gócponttal

Vírusfertőzések , gombák, baktériumok

Például:

• Helicobacter pylori,
• Lyme-kór,
• Candida-fertőzés

Szervi problémák

Például:

• pajzsmirigy túl-, vagy alulműködés

A tüneteket pedig tovább súlyosbíthatják a hisztamindús ételek is, amiből persze (sajnos) van bőven és (sajnos) nagy részük finom is.

Magas hisztamin tartalmú ételek

• Az alkohol (a vörösbor tartalmazza a legtöbb hisztamint, a fehérbor pedig a legkevesebbet - léteznek azonban hisztaminmentes borok is)
• Érett sajtok (például parmezán sajt, illetve a füstölt sajtok)
• Feldolgozott húsok
• Füstölt húsok
• Halak, halkonzervek
• Fagyasztott zöldségek
• Citrusfélék (főképp a narancs, a citrom és a banán)
• Avokádó
• Eper
• Spenót
• Olajos magvak (mogyoró, kesudió, dió)
• Ízfokozók, adalékanyagok

Megjegyzés: ezzel kapcsolatban érdemes megnézni a mindenevők.hu oldalon található részletes táblázatot, ami 0-3-as skálán osztályozza szinte az összes ételt, beleértve a gyümölcsöket, zöldségeket és húsokat.

Gyógyszerek, amiket érdemes kerülni (mivel blokkolják a DAO-enzim termelődését)

• Nemszteroid gyulladásgátló gyógyszerek
• Acetyl-szalicilsav
• Izomlazítók
• Köptetők (acetyl-cisztein, ambroxol)
• Antibiotikumok (cefuroxim, klavulánsav)
• Vérnyomáscsökkentők (például a verapamil)
• Izomlazítók
• Savlekötők

A hisztamin intolerancia diagnózisa

Sajnos egy olyan betegségről van szó, ami annyira összetett, hogy szinte lehetetlen konkrét diagnózist felállítani. A dolgot ráadásul nehezíti, hogy vannak olyan "szakemberek", akik számára teljesen ismeretlen a hisztamin intolerancia fogalma, és elbagatellizálják, hipochondernek állítják be a betegeket.

Szerencsére vannak olyan orvosok is, akik komolyan veszik a betegséget.

A diagnózishoz először is szükséges, a DAO-enzim működésének tesztje, ami vérvétellel történik. Ha az érték alacsony, érdemes továbbmenni, és kideríteni, felkutatni a gyökérokot: ez lesz a legnehezebb feladat.

Első körben érdemes elvégeztetni az allergiatesztet gluténra, illetve tejre, mivel ezek a leggyakoribb allergének. A laborok által kínált 46-os, 108-as, illetve 220-as panelvizsgálat sok esetben félrevezető lehet, mivel olyan ételekre is kimutathatja az allergiát, amit az előző napokban fogyasztottunk.

Épp ezért a gyorstesztek hatékonyságáról megoszlanak a vélemények - ebben nem is igazán szeretnék állást foglalni, mivel nem vagyok szakember.

Érdemes megvizsgálni a pajzsmirigy hormonjainak (TSH, FT3, FT4) szintjét is, ugyanis a pajzsmirigy túl-, vagy alulműködése szintén okozhat hisztamin intoleranciát.

Az inzulinrezisztencia (IR) - amit egyébként a II-es típusú cukorbetegség előszobájának is neveznek, nem véletlenül - szintén HI-hez vezethet, ahogyan az említett II-es típusú cukorbetegség is.

Korábbi fertőzések, például

• Candida-,
• Helicobacter pylori,
• illetve Lyme-kór is hisztamin intoleranciához vezethetnek.

Az olyan bélbetegség, mint a már említett IBS szintén okozhat HI-t, azonban ez is valaminek a következménye, nem pedig maga a gyökérok.

Érdemes széklet flóra statusz-t is kérni, ami kimutatja a bélben jelenlévő jó-, és rossz baktériumok arányát, így könnyebb lesz a dietetikus szakemberrel beállítani az étrendet.

Sajnos nagyon nehéz diagnosztizálni, sőt már az is kérdés, hogy az ember egyáltalán merre induljon el. Először, véleményem szerint, mindenképp érdemes kizárni a gyakoribb ételallergiákat, és azután szépen lassan kizárni a többi, lehetséges okot.

Mellette viszont mindenképp tartani kell a hisztaminmentes diétát, ami nagyon fájdalmas lesz, és rengeteg lemondással jár majd. Saját tapasztalatom alapján egy 4 hónapos diéta már célravezető és eléri a kívánt hatást.

Eközben érdemes újraépíteni a bélflórát, jó baktériumokkal. Itt érdemes odafigyelni arra, hogy némelyik baktérium például jó, azonban a hisztamintermelő, és némelyik probibotikumban bizony megtalálható.

Amiket épp ezért érdemes kerülni:

• Klebsiella pneumoniae
• L.helveticus
• Lactobacillus casei
• Lactobacillus fermentum
• Lactobacillus reuteri

Személyes tapasztalat, hogy bélregeneráció szempontjából, a diéta után jó ötlet, ha L-glutamint szedsz (napi 20-30 gramm), ugyanis elősegíti az újjáépülést, és hatékony a lyukasbél-szindróma esetén. Ezenkívül a kollagén szintén segít helyreállítani a sérült bélrendszer egyensúlyát.

Érdemes ezeken túlmenően:

• B-komplexet,
• C-vitamint (napi 2000-3000 mg),
• ősszel és télen D3-vitamint (3000-4000 NE),
• valamint kalciumot (1200-1500 mg),
• magnéziumot (magnézium-orotátot vagy -citrátot, 250-500 mg, testsúlytól függően),
• vasat (10-20 mg naponta, terhesség és szoptatás idején 27 mg),
• szelént (55 mikrogramm, várandós nőknek és szoptatás idején 60-70 µg)
• és cinket (napi 25 mg) is fogyasztani.

No stressz...

Nem lehet eléggé hangsúlyozni a negatív stressz (distressz) jelentőségét, ami nagyon súlyosan károsítja a szervezetet. A distressz ugyanis felborítja a homeosztázist, vagyis a belső egyensúlyi állapotot, ami aztán folytonos idegességet, neurológiai zavarokat, alvászavart és a hormonháztartás teljes felborulását okozza. Ez pedig dominó-effektusként vezet gyulladáshoz, bélbetegségekhez és számos egyéb problémához.

Épp ezért nagyon fontos megszüntetni (amennyire persze lehet) magát a stresszort. Ha rossz a munkahely, és van esély váltani, akkor váltani kell, ugyanígy meg kell beszélni a párkapcsolati-, magánéleti problémákat is.

A feszültség levezetése szempontjából jó ötlet lehet a sport, a jóga, a túrázás, vagy az illatterápia is.

Azonban a stresszt és a belső feszültséget remekül oldják a CBD-t tartalmazó készítmények, például a CBD olajok is.

Hogyan segíthetnek a CBD olajok hisztamin intolerancia esetén?

A CBD, vagyis a kannabidiol elsődleges feladata a már fent is említett homeosztázis, vagyis a belső egyensúly helyreállítása. Magát a hatóanyagot a Cannabis Sativa növényéből vonják ki. Először is, amit fontos tudnod, hogy három különböző típusú CBD olaj létezik:

1. Full-, vagy más néven teljes spektrumú CBD olaj,
2. Széles spektrumú CBD olaj,
3. És CBD izolátom.

A full spekturmú CBD olaj tartalmaz THC-t, és az összes hatóanyagot.

A széles spektrumú kannabisz olajban azonban nincs THC; viszont az összes többi hatóanyag (CBG-, CBN-, CBC satöbbi) megtalálható.

A CBD izolátum, ezzel szemben, színtiszta CBD-ből áll, így más összetevő nem található meg benne.

És most térjünk is rá a CBD-re, mint hatóanyagra!

A CBD, vagyis kannabidiol a Cannabis Sativa egyik hatóanyaga. A másik, szintén ismert és sokat emlegetett összetevő a tetrahidrokannabinol, vagyis a THC, ami például a bódultságért, a "betépésért" is felelős.

Ezeken kívül még rengeteg - összesen 106 - hatóanyag található a full spektrumú CBD olajokban.

Miután leszüretelték a növényt, a hatóanyagokat a legtöbb esetben ún. szuperextrakciós CO2-eljárással vonják ki belőlük. Ez azért fontos, mert nem használnak alkoholt vagy más vegyszereket ahhoz, hogy a Cannabis Sativából kivonják az összetevőket.

Ezenkívül, például az egyik ismert lengyel gyártónál, a Reakironál nem használnak vegyi anyagokat, permetszereket a növények termesztése során.

De hogyan segíthet a kannabidiol a hisztamin intoleranciában szenvedőknek?

A CBD (önmagában) nem tartalmaz hisztaminokat sőt, a kutatások azt mutatják, hogy erős nyugtató hatással van az allergiás reakcióra. A kulcs pedig ebben az esetben az, hogy a CBD "finomhangolja" a szervezet allergénekre adott immunválaszát.

Hiszen az allergiás reakció - alapvetően - egy túlzott immunválasz, egy egyébként ártalmatlan antigénre.

Ezzel az allergiás reakcióval az immunrendszer a hízósejteket a hisztamin felszabadítására ösztökéli, ami a tipikus HI-s tüneteket okozza. A kérdés már csak az, hogyan lehet ezt a rendszert helyrebillenteni? A válasz pedig az endokannabinod-rendszerben keresendő.

Mi is az az endokannabinoid-rendszer?

Az endokannabinoid-rendszer emberekben, és állatokban egyaránt megtalálható. Egy olyan komplex rendszerről van szó, ami szó szerint a testünk szinte minden pontján megtalálható: a szerveinkben, az agyunkban, a mirigyekben, az immunsejtekben és a bőrünkön is.

Ehhez az endokannabinoid rendszerhez a kannabinoid receptoraink segítségével férünk hozzá, amelyet többek között a CBD is aktivál. Alapvetően kétféle kannabinoid receptorunk van:

• CB1-,
• és CB2.

Az előbbi CB1 nagy számban van jelen az agyban, és központi szerepet játszik a neuronok egészségének fenntartásában. Ezenkívül CB1 receptor található még a gerincvelőben, a periférfiás idegrendszerben, illetve a test egyéb szerveiben.

A CB2 receptor legnagyobb számban az immunsejtekben (azon belül is a lekocitákban) fordul elő, de megtalálható még a mandulában, a lépben, (szintén) az agyban, valamint más, egyéb szerveinkben is.

A CB2 receptorok hízósejteken történő aktiválásának például közvetlen gyulladáscsökkentő hatása lehet, épp ezért az asztma szempontjából az endokannabinoid rendszer kulcsfontosságúnak tűnik a simaizom-válasz szabályozásában.

A hörgő idegvégződéseiben található a CB1 receptorok aktiválása hörgőtágító hatású, mivel a légúti simaizomra hat, így például előnyös lehet a légutak hiperreaktivitásában és az asztma kezelésében.

Az endokannabinoid receptorok stimulálásával vagy gátlásával a hízósejtek aktivitása tehát közvetlenül befolyásolható.

Hogy megértsd, mindez hogyan is érhető el (és mit is jelent ez az egész tulajdonképpen), ismét a kulcsos hasonlattal élek.

A CBD, a THC, valamint egy másik kannabiszban található hatóanyag, a CBN a "kulcsok", a CB1 és a CB2 receptor pedig a "zárak". Ha be akarunk jutni az "ajtón" (vagyis ebben a kontextusban a testünk belső, endokannabinoid rendszerébe), akkor a kulcsokat be kell helyeznünk a zárba.

A THC "kulcs" például a CB1-es "zárba" illik, a CBN pedig a CB2-esbe. A CBD olyan, mint egy idézőjeles "feszítővas": nem kötődik egyik receptorhoz sem, de közvetítő hatása révén ennek segítségével is be lehet jutni az "ajtón".

Az endokannabionid rendszer pedig a szervezet egészére hat. Végtelenül leegyszerűsítve ezt a komplex mechanizmust, a következőket lehet elmondani.

Az endokannabinoid rendszer:

• Stabilizálja az idegsejteket, ezáltal csökkentheti a stresszt és a szorongást.
• Nyugtatólag hathat az immunsejtekre, ezáltal csökkenti a túlzott immunválaszokat (például allergia esetén).
• Épp a fent említett nyugtató hatás miatt a szervezet kevésbé tüzel, ergo közvetetten gyulladáscsökkentő hatása is lehet.
• Az agyban található receptorokat finomhangolva az endokannabinoid rendszer szerepet játszik a memória javításában, így eloszlathatja az agyi ködöt, valamint jelentős hangulatjavító hatása lehet.
• A csökkenő stressz miatt az alvás minősége is javulhat, ami számos pozitív hatást eredményez.
• Egy egereken végzett kísérletben például kimutatták, hogy a CB2 receptor stimulálával csökkentették az IgE szintjét.

Megjegyzés: az IgE egy fehérje, ami összefüggésbe hozható az allergiás reakciókkal. Egyébként, ha a szervezet optimálisan működik, csak kis mennyiségben mutatható ki a vérkeringésben. Azonban allergia esetén az IgE szintje már drasztikusan megnövekszik. Az immunrendszer pedig köztudott, hogy nagyon erős kölcsönhatásban van a bélrendszerrel, így az elsődleges feladat az, hogy ezt a sérült rendszert regeneráljuk.

Az egyik amerikai kutatásban (angol nyelvű) például azt vizsgálták, hogy a kannabidiol vajon képes-e helyreállítani a Clostridium difficile toxin által okozott sérülést a bélrendszerben. Ez egy elég csúnya fertőzés, amelyet többek között az antibiotikumok alkalmazása is kiválthat.

A kísérlet egyébként "happy enddel" zárult, a CBD sikeresen helyreállította a bélfal károsodását, amelyet antibiotikum rezisztens Clostridium diff-baktériumok okoztak.

A CBD hatása a HI-s bőrproblémákra

Azt tehát már látjuk, hogy az asztmatikus tünetek jól kezelhetőek a CBD olajok segítségével.

De mi a helyzet a hisztamin intolerancia okozta bőrproblémákal?

A CBD hatásait egy ACD-kísérleti modellben vizsgálták meg. (Nem, nem az együttes nevéből felejtettem ki egy betűt, hanem az allergiás kontakt dermatitis-ről van szó, ami a bőr kóros reakciója a környezeti hatásokra.)

Az eredmény pedig - nagyon csúnyán fogok káromkodni - de ez lett:

A CBD emeli az AEA szintjét, és dózistól függően gátolja az MCP-2, az interleukin-6 (IL-6), az IL-8 és a tumor nekrózis faktor α poli (I: C) indukálta felszabadulását.

De mégis mi a fenét jelent ez?

Magyarra lefordítva azt, hogy a bőrkiütések és a tüsszögések mögött is ugyanaz a hízósejtekből felszabadult, túlzott hisztamintermelés áll.

A CBD tehát ezt a túlzott választ "simítja el" egy kvázi normál reakcióvá. 

Feljebb már említettem, hogy háromféle különböző típusú CBD olaj létezik: full spektrumú, széles spektrumú és izolátum. A végső kérdés pedig az, hogy melyiket érdemes használni hisztamin intolerancia esetén.

Full spektrumú, széles spektrumú CBD olajok, vagy CBD izolátumok? Mi a jó választás hisztamin intolerancia esetén?

Kis ismétlésként érdemes újra megemlíteni, hogy a full spektrumú CBD olajok tartalmazzák az összes hatóanyagot, beleértve a THC-t is. Hazánkban, és az EU-ban azonban a THC mennyisége nem haladhatja meg a 0,3%-ot, épp ezért nem bódító hatású.

A széles spektrumú CBD olajokban nincs THC, ezért élsportolók, vagy THC-ra érzékenyek is használhatják. (A THC egyébként hivatalosan doppingszernek minősül a hatályos dopping-törvények szerint.)

A CBD izolátumok csak és kizárólag CBD-t tartalmaznak.

A leghatásosabb természetesen a full spektrum, ebben ugyanis minden szükséges hatóanyag megtalálható. Ezek egymást támogatják, illetve felerősítik egymás hatását, azonban a rendkívül érzékeny és sérült, hisztamin intoleranciával küzdő szervezetet jobb, ha fokozatosan szoktatod hozzá.

Épp ezért, egyfajta előszobaként, HI esetén érdemes CBD izolátumokkal indítani és kikísérletezni, miként reagál a szervezet.

Ez nem lesz egy gyors folyamat, valószínűleg legalább két hétbe, de inkább egy hónapba is beletelik majd, mire egyáltalán bármilyen hatást tapasztalsz a CBD izolátum fogyasztása során. Amennyiben nincsenek mellékhatások (vagyis nem vagy rosszabbul), akkor már próbálkozhatsz a full spektrumú CBD olajokkal is.

Ha félnél ekkora ugrástól, akkor azonban a széles spektrumú CBD olajok is lehetnek a következő lépcsőfokok: ez csak rajtad áll.

Mennyi CBD-t adagolj?

Alapvetően érdemes kisebb dózissal indítani, kezdésképp két hétig 2x5 mg-mal, az egyiket reggeli/tízórai után, a másikat pedig uzsonna/vacsora után. Ehhez csöppents a nyelved alá a CBD olajból, és tartsd ott egy percig, majd nyeld le.

Erre azért van szükség, mert a száj nyálkahártyáján keresztül jobban felszívódik a hatóanyag.

Ezután, vagyis két hét után, növelheted az adagot 10-10 mg-ra.

1 hónap múlva a full (vagy széles) spektrumú CBD olajjal szintén kezdd kisebb, 5-5 mg-os adaggal, két hétig, ezután majd növeld az adagot 10-10 mg-ra.

Ha nem tapasztalsz változást, hetente módosíthatod az adagot, 1-2 mg-mal, azonban ha rosszabbul érzed magad, csökkentsd az adagot, és állj vissza az "ideális" állapotra, amikor még nem tüneteltél.

Egyébként általában, enyhébb tünetek esetén elegendő a max. 30 mg/nap dózis is, komolyabb problémák esetén azonban többre van szükség, akár 60-80 mg-ra is. Ezt azonban érdemes egy orvossal is egyeztetni.

Amennyiben rendszeresen gyógyszert, antihisztamint szedsz, a CBD olaj használata előtt mindenképp konzultálj egy szakemberrel. Ha babát vársz, vagy szoptatsz, akkor viszont nem ajánlott a CBD használata.

Saját tapasztalatok

Ahogy a cikk elején is említettem, nekem is személyes érintettségem van a HI terén, ezért is gondoltam, hogy most itt röviden megosztom veletek a tapasztalataimat. (Később, ha lesz rá időm, akkor tervezem, hogy CBD-naplót is írok, a CBD olajok hatásairól, amit itt, a blogon tudtok majd követni.)

Milyen tüneteim vannak/voltak?

• Arcpír, majd rosacea, később pedig aknék jelenkeztek (ezt, mint később kiderült, nem a HI, hanem az ún. demodex atka okozta, azonban a kezelés után ez elmúlt - az arcpír néha még mindig előjön).
• Ezenkívül csalánkiütés, viszketés jelentkezett, főleg akkor, ha izgultam, sportoltam, vagy megerőltettem magam (ezt érdekes módon rendszeres sporttal, izzadással sikerült legyűrnöm, így egyre ritkábban jön elő).
• Tüsszögés, orrdugulás - minden reggel és este (ezt lapacho teával sikerült enyhítenem).
• Szorongás, izgatottság érzése (ezen a CBD olaj nagyban segített).
• Álmatlanság és éjszakai izzadás (a CBD olaj szintén segített).
• Agyi köd (CBD olaj - pipa)

Mikor és milyen CBD olajat használtam?

Egy hónapja kezdtem el szedni, én elsőre egy kis, full spektrumú vérnarancsos CBD sprayt választottam magamnak (ezt azonban nem ajánlom kezdő HI-seknek, mert vérnarancs aromát tartalmaz). Kezdetben 5-5 mg-mot sprayztem, utána - kb. két hét után - növeltem az adagot 10-10 mg-ra.

Hatások

Kb. két hét után a szorongásom, és az agyi köd eltűnt, mintha nem is lett volna. A csalánkiütés is még ritkább lett, és nem forgolódtam fél órákat elalvás előtt, hanem egyből álomba szenderültem.

Ami nagyon furcsa volt, és nem tudom, mennyire jellegzetes, de az álmok iszonyatosan intenzívek voltak, néha jó, néha rossz értelemben. Viszont úgy éreztem, hogy ezek az intenzív álmok egy csomó elfojtott dolog előhoztak belőlem, amit sikerült magamban megoldanom. (Talán ezért is csökkent a szorongás.)

Amit még mindenképpen hozzá kell tennem, hogy én személy szerint 3-4 hónap HI-diéta után kezdtem el fogyasztani apránként beépítve a glutént, a tejtermékeket, satöbbit. Sajnos nem sikerült rájönnöm a gyökérproblémára, viszont a fenti trükkökkel a tüneteim már annyira enyhék, hogy bármit ehetek és ihatok, különösebb probléma nélkül.

Most abban reménykedem, hogy a belső endokannabinoid rendszerem által helyrebillen a homeosztázis, és megszűnik a gyulladás, és a gyökérok is. (Persze rám lehet sütni, hogy idealista és naiv vagyok, de hát gyerekkorunkban a mikulásban is hittünk, és milyen jó volt, nem igaz?)